Külön kiállítás „Fekete-erdői gyönyörök”

Sonka, cseresznyepálinka és még sok más

Kis kiállítás ABC

A

kiállítás

A kastélyban rendezett különleges kiállítások kulturális és történelmi jelentőségű regionális témákat dolgoznak fel. Kiegészítik és bővítik a neuenbürgi kastélyban található múzeum témáit. A mostani őszi kiállítás középpontjában a régió két jogilag védett kulináris márkaterméke áll: a sonka és a cseresznyepálinka.

B

szellemek
A pálinkát a gyógyászati ​​célokon (belső és külső kezelés) túlmenően élelmiszer- és luxuscikkként tartják számon, amely elnyomja az éhséget és segít elmenekülni a valóságtól. A hatóságok részéről – még a Fekete-erdőben is – újra és újra kritikus hangok hangzottak el és érkeznek a túlzott alkoholfogyasztásról.

C

Kémia
Bár az étel korunk lényeges mellékhatása, a kiállításon csak marginálisan jelenik meg. Mert az evés-ivás kultúrtörténete azt mutatja, hogy tudunk élni nélküle is.

D

Csöpögtet
Az égetés folyamatának hívják. A cefre erjedése után következik a durva párlat, majd a finom párlat. Annak érdekében, hogy az így létrejövő nagy szilárdságú pálinkát ivóerőre csökkentsük, lágy forrásvizet adunk hozzá. Régebben a gazdák is használtak havat.

E

Makk
A makk és a bükkdió mellett ez volt az erdei disznók fő tápláléka. A szabadban tartott sertéseket lehetőleg az erdőbe hajtották. A makkal való hizlalás különösen kemény és robusztus húst eredményez – ez a jó sonka legjobb előfeltétele.

F

Hús
a sertésből a sonka „alapanyaga”. Ez megmagyarázza azt is, hogy a zsidó és az iszlám világban miért esznek ritkán sonkát: mindkét vallás megtiltja híveinek a sertéshús evését.

G

Történelem
A pálinka egy „szellemes” ital. A „bor szellemét” már az ókorban is ismerték; Az „alkohol” szó arabból származik, és a bor „legfinomabb” vagy „szellemét” jelenti. A késő középkorban itt is ismertté vált a lepárlás. Az orvosok fűszereket, gyógynövényeket és sót adtak a pálinkához. Az „életvizet” (aquae vitae) gyógyszerként is használták.

H

hátsó vége
A sertés hátsó negyedéből származó hús a sertés legjobb és legfinomabb húsa. Logikus, hogy ennek az állatnak a legjobbja épp elég jó a sonkához!

I

információ
Ha további információra van szüksége a „Fekete-erdői gyönyörök” című különleges kiállításról, küldjön e-mailt a kastély csapatának. Örömmel válaszolunk kérdéseire (info@schloss-neuenbuerg.de).

K

Kirschen
a Fekete-erdő nyugati és keleti lejtőin nőnek, amelyeket a kedvező rajnai éghajlat befolyásol. A Fekete-erdőből származó cseresznyepálinkához „vadcseresznyét” használnak. A legígéretesebb helyek 400 és 600 méter között vannak.

L

szuverenitás
Ez a történelem során többször is összeütközésbe került a parasztokkal. A Fekete-erdőben található bükkökre és tölgyekre szükség volt a Hollandiába történő exporthoz. Az állam kormányát az exportbevétel, a gazdálkodókat az erdő- és legelőgazdálkodás érdekelte. A 19. században fokozatosan felváltotta a pásztorgazdálkodást istállógazdálkodás.

M

Védjegyvédelem
A Fekete-erdő kapujához hasonlóan a Fekete-erdőből származó sonka- és cseresznyepálinka is jogilag védett védjegy. 1997 óta meghatározzák, hogy milyen legyen a fekete-erdei sonka: sötét, húsos hús, fekete-erdei fenyőgallyakkal füstölve.

N

Neuchâtel
Ebben a Felső-Enz-völgyi városban már nem folyik sertéstartás. A sertéseket azonban, amelyek hátsó negyedét sonkává dolgozzák fel, más országokból és régiókból is behozhatják a Fekete-erdőbe.

O

Offerte
A különleges kiállításra a belépés ingyenes. Viszont aki akar, az adományozhat. Hogy a jövőben is különleges kiállítások legyenek a neuenbürgi kastélyban!

P

Bekezdések
Az Ortenau-vidék gazdái már 1726-ban megkapták a jogot, hogy saját fogyasztásra szeszesitalt lepárljanak magról és csonthéjas gyümölcsökből. Később az állam szeszes italadót vetett ki, hogy a régió növekvő gazdasági erejéből is bevételt termeljen.

R

tömjéneznek
ettől lesz a sonkából sonka! A kéményben való dohányzás a kolbász és a sonka tartósításának egyik módja volt. A húst a kéménybe akasztották a nyílt tűz fölé, vagy speciális füstölőkamrákba.

S

Sertés
ne csak szerencsét hozzon. Az ókori egyiptomiak számára a jólét és a termékenység szimbóluma volt. Sok vallásban a sertés is áldozati állat volt. A kelták ismertek egy „vaddisznóistent”, Mocciust.

T

Trópusi sisak
valamint Hobeer és Zibärtle – ezek a Fekete-erdőből származó különleges pálinkafajták nevei. A legfinomabb gyümölcsvizek és szeszes italok nem csak a cseresznyéből, hanem más gyümölcsökből is nyerhetők: áfonyából, málnából, vadon termő gyümölcsökből, mint például a sloch, berkenye és szolgabogyó, alma, körte, damson és szilva. Még gyökérgumókat is használnak.

U

Unterstützung
Nincs kiállítás támogatók nélkül! A kastély csapata köszönetet mond Neuenbürg városának és a Badeni Állami Múzeumnak, valamint a következő támogatóknak és szponzoroknak: a Fekete-erdei Sonkavédelmi Egyesületnek, a Badeni Kis- és Gyümölcslepárlók Egyesületének és a Gyümölcslepárlók Szövetségi Szövetségének

V

Esthajnalcsillag
A Fekete-erdőben egy 19. század végi kortárs szerint főleg sok sertéshúsból és „szeles vizekből” áll. De tudjuk: egy jó falatnál sokkal több van.

W

Erdei legelők
jövedelmező bevételi források voltak. Az „Eckerichrecht” (Eckerich-törvény) a kora újkorig érvényes volt, és garantálta az erdőtulajdonosok fizetését, ha erdei legelőt bocsátottak a sertések rendelkezésére. Az olyan mezőnevek, mint a „Saukopf” vagy a „Viehläger”, ma is erről tanúskodnak.

Z

Zucht
Az állattenyésztés a szántóföldi gazdálkodás mellett a legfontosabb mezőgazdasági ágazat. Mozgalmas múltra tekinthet vissza a sertéstenyésztés: A népvándorlás során eltűntek a magasan tenyésztett hízók. A 19. századig hazánkban egy vaddisznószerű típus uralkodott, amelyet angol és kínai fajtákkal kereszteztek.